Eco-Ehs Kft.

Mi az a tűzvédelem?

A tűzvédelem alapvető szabályait a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény határozza meg. Részletesebben az új OTSZ-ben 54/2014 (XII. 05.) találhatunk szabályzókat. 

Képzési követelményekről a 9/2015 (III. 25.)Bm rendeletben határoztak. A gazdasági társaságoknál tevékenységet végzőkre vonatkozó rész a 7§-ban van.  

E törvény (Tvt.) fogalmi szinten rögzíti (4. § b) pont), hogy a tűzvédelem a tűz elleni védekezést jelenti, amely gyűjtőfogalom magában foglalja a tűzesetek megelőzését, a tűzoltási feladatok ellátását, a tűzvizsgálatot, valamint ezek feltételeinek biztosítását is.
Alkalmazásuk:

a 9/2015 (III. 25.)Bm rendeletben határozták meg.

 

7. § (1) A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottak közül legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt minimum havi 8 órában kell foglalkoztatni abban az esetben, ha:

a) a gazdálkodó szervezet robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állít elő, dolgoz fel, forgalomba hoz, tárol és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, forgalmazott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 1000 kg/liter mennyiséget, de legfeljebb 5000 kg/liter,

b) a gazdálkodó szervezet tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárol és az egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló, összesített alapterület meghaladja az 1000 m2-t, de legfeljebb 10 000 m2,

c) a gazdálkodó szervezet ipari vagy mezőgazdasági tevékenységet végez és a családtagokkal együtt a munkavégzésben résztvevő munkavállalók egyidejű létszáma meghaladja a 100 főt, vagy

d) a gazdálkodó szervezet olyan épületrészt, épületet üzemeltet, vagy bérel,

da) amelyben tömegtartózkodásra szolgáló, de legfeljebb 500 fő befogadóképességű helyiség található,

db) amely összesített befogadóképessége meghaladja az 500 főt, de legfeljebb 2000 fő, vagy

dc) amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása történik és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 20 főt, de legfeljebb 100 fő.

(2) A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottak közül felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell foglalkoztatni abban az esetben, ha:

a) a gazdálkodó szervezet főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság működtetésére kötelezett,

b) a gazdálkodó szervezet robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állít elő, dolgoz fel, tárol és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 5000 kg/liter mennyiséget,

c) a gazdálkodó szervezet tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárol és az egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló, összesített alapterület meghaladja a 10 000 m2-t, vagy

d) a gazdálkodó szervezet olyan épületrészt, épületet üzemeltet, vagy bérel,

da) amelyben 500 főt meghaladó befogadóképességű helyiség található,

db) amely összesített befogadóképessége meghaladja a 2000 főt, vagy

dc) amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása történik és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 100 főt.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározottak esetén minimum heti 40 órában, a (2) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározottak esetén minimum havi 16 órában kell foglalkoztatni felsőfokú tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt.

(4) Amennyiben a gazdálkodó szervezetnél a tűzvédelem ellátása szolgáltatás igénybevételével történik, a szolgáltatást végzőnek az adott szolgáltatáshoz e jogszabályban meghatározott képesítéssel kell rendelkeznie.

(5) A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi feladatokat ellátók és a tűzvédelmi szolgáltatást végzők elismert szakmai képesítéseit az 1. melléklet 4. pontja és az 5. melléklet tartalmazza.

Milyen konkrét intézkedésekre van szükség?

- Ki kell alakítani a tűzvédelemről történő gondoskodás stratégiáját, programját, amelynél alapkövetelmény a hatályos tűzvédelmi előírások megtartása. Ennek során összhangot kell találni a biztonságos működés és a gazdálkodó szerv gazdasági, piaci érdekei között.

- Fel kell mérni, számba kell venni a működés során reálisan előfordulható tűzvédelmi, biztonsági kockázatokat.

- A 54/2014 (XII.05.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) alapján kötelező feladat a legalapvetőbb tűzkockázati elemek értékelése, amelynek a legfontosabb eleme alétesítmények tűzveszélyességi osztályba sorolása. 

        (Tűzveszélyességi osztályok:
            „Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes” – jelzése: „A”
            „Tűz- és robbanásveszélyes” – jelzése: „B”
            „Tűzveszélyes” – jelzése: „C” 
            „Mérsékelten tűzveszélyes” – jelzése: „D” 
            „Nem tűzveszélyes” – jelzése: „E”)

- A gazdálkodóknak - amennyiben ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi  szálláshelyeken - Tűzvédelmi Szabályzatot kell készíteniük, amelynek a 30/1996 (XII.6.) BM rendeletben meghatározott esetekben mellékéletét képezi a Tűzriadó Terv.

- A helység bejáratánál jól látható helyen a tűz- és robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó piktogramot, táblát, feliratot kell elhelyezni. A létesítményben, helyiségben csoportosan elhelyezett elektromos kapcsolókfunkcióját és a feszültség értékét, valamint a ki- és bekapcsolás helyzetét eltávolíthatatlan felirattal kell jelölni. Az áramtalanító főkapcsolóra szintén ezek az előírások vonatkoznak.

- A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai tűzvédelmi oktatásáról és rendszeres továbbképzéséről, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék.

 

Mivel foglalkozik egy Munkavédelmi szakember?

A nemzetgazdaság valamennyi ágazatában alkalmazható kompetenciákkal rendelkezik a munkahelyi egészség és biztonság megvalósításához szükséges tevékenységek területén.

Elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást.

Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez.

A munkavédelmi szakember képes:

  • szakmai munkájával, a munkáltató munkahelyi vezetőivel, szakembereivel, munkavédelmi képviselőivel, munkavállalóival együttműködni, hozzájárulni a munkával összefüggő balesetek és megbetegedések előfordulásának megelőzéséhez
  • közreműködni a munkáltatók munkavédelmi feladatainak megvalósításában, elvégezni azokat a munkavédelmi feladatokat, melyek középfokú munkavédelmi szakképesítéssel láthatók el
  •  a munkavédelmi jogszabályok, szabványok, üzemeltetési dokumentációk tartalmát feldolgozni, a szükséges intézkedéseket kezdeményezni és kidolgozni.
  • megismertetni a munkáltatókkal, munkavállalókkal, munkavédelmi képviselőkkel a munkavédelmi feladatokat, jogokat és kötelezettségeket, azok megvalósítását kezdeményezni és támogatni
  • közreműködni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményeinek megteremtésében, a tárgyi, személyi és szervezési feltételeket biztosítani
  • feltárni a veszélyforrásokat, azonosítani és értékelni a veszélyeket, elősegíteni a kockázatok kezelését
  • közreműködni a munkáltatók munka-egészségügyi feladatai végrehajtásának megszervezésében,együttműködni a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal a munka-egészségügyi feladatok megvalósítása során
  • közvetíteni a munkáltatók és a munkavállalók felé a munkahelyi egészségmegőrzés értékrendszerét

Weblap készítés ingyen